Az
Angol Vizsla Barátok Magyarországi Egyesületének tenyésztési szabályzata
2. Tenyészcél:
A II.1.pontban ismertetettek értelmében a fajtagazda nemesítő országok
Nagy Brittania és Írország. Eredeti tenyészcélja a mezei munka (szárnyas
vad megkeresése és jelzése ) volt. Manapság ezek a fajták egyre inkább
a családok kedvencévé vált, a vadászatra való felhasználása háttérbe
szorult, mind a kontinensen mind a fajtáink őshazájában Angliában. A
magyarországi azonos elvek alapján történő szabályozott, ellenőrizhető,
a standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől
mentes, fajtatiszta egyedek kulturált tenyésztése.
3. Tenyésztés módszere:
fajtatiszta tenyésztés
3.1. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott
tartási módok:
3.1.1. Tenyészkutyák tartása gazdasági épületben:
A kutyák lakhelyét a következő képen kell kialakítani:
A falakat és a talajt hőszigetelő, könnyen mosható burkolattal kell
ellátni. A tető nedvességet át nem eresztő, és tökéletesen huzatmentes
kell, hogy legyen. Kényelmes boxokat kell kialakítani, melyek mérete
a következő: Egy szetter esetében 5m2, minden további azonos boxban
tartott kutyának +1m2. A boxokhoz kiegészítő kifutót kapcsoljunk melynek
mérete legalább kutyánként 10m2 legyen. Az ellető illetve kölyöknevelő
hely legalább 4 m2 legyen a kölykök 8 hetes koráig. A kutyaház vagy
garázs hőszigetelt vagy fűthető kell, hogy legyen, ahol a hőmérséklet
minimum 10C. Nagy helyiségekben, ahol ez a hőmérséklet nem érhető el,
minden kutya részére hőszigetelt duplafalu zárt alvóládát kell felállítani,
a talajtól megfelelő távolságra, az állattartó épületek építési szabályzatában
leírtak alapján.
Vemhes, ellő vagy szoptató szukának és almainak saját nyugodt helyet
kell biztosítani a hozzá tartozó kifutóval.
Az alom és felnevelési helység 18-24 C-ra fűthető hely. Az ellető ládában
(min 120x120x30cm) minimum 26 C legyen a kölykök 2 hetes koráig.
Az ellető láda aljában fűtőlap használata ajánlott. Infralámpa felszerelése
ajánlott (250 W) 120 cm magasan a láda egyik sarkában (Sterilizálásra
is alkalmas). A helyet mindig tisztán, szárazon és féregmentesen kell
tartani. Legyen jól szellőztethető és kielégítő természetes fény, világítsa
meg.
A kifutót úgy kell kialakítani, hogy a kutyák ne sérülhessenek meg,
és át ne ugorhassák a kerítést. A kerítés anyaga olyan anyagból legyen,
ami a kutyákat nem sérti meg és nem káros az egészségre. A kifutó terület
napos és árnyékos, szél és eső ellen védett területekkel rendelkezzen.
A kutyákkal való állandó érintkezés, és a kennel szabályos időközönkénti
ellenőrzése miatt nem megengedett, hogy a kennel a tenyésztő lakóházától
100 m-nél távolabb helyezkedjen el. Minden kutyának naponta legalább
5-6 órára kifutási lehetőséget kell nyújtani.
A mozgási igényét sétával, a szabadban lévő területeken lehet kielégíteni,
amikor a tenyésztő foglalkozik kutyáival. (pl. játék, labdázás) Minden
felnőtt és kölyökkutyának naponta legalább 3-4 óra emberi társaságot,
érintkezést, beszédet és odafigyelést kapjon. Ez az odafigyelés a tenyésztőtől
vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon.
A testi érintkezés elengedhetetlen, amit nem szabad felületes simogatásra
korlátozni. Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, szállító boxokban,
tartani, mert ezzel a kutya a megfelelő mozgási lehetőségétől meg van
fosztva. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon a kutya érdekében,
védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon
állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett.
Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt
ne tehessen állatorvosi javaslatra meghatározott ideig zárt boxban,
ketrecben lehet tartani.
3.1.2. Tenyészkutyák tartása és kölyök nevelése lakásban, vagy
házban:
Ha a kutyákat nem az egész lakásterületen tartják, hanem speciális
helyiségekben, akkor ezek a helyiségek a következő feltételeknek kell,
hogy megfeleljenek.
A falakat és a talajt hőszigetelő, könnyen tisztítható borítással kell
ellátni. Az egyes boxokat úgy kell, kialakítani, hogy a kutyák egymásban
kárt ne tehessenek. Az egyik oldalon jó kilátási lehetőséggel. A boxok
közötti elválasztás olyan magas legyen, hogy a kutyák át ne ugorhassák.
Minden kutyának legalább 15m2 álljon rendelkezésére. Minden további
ugyanabban a boxban tartott kutya részére + 1 m2-rel nagyobb helyet
alakítsunk ki. A helyiségek legyenek fűthetőek, a minimális hőmérséklet
8-10 C legyen. Külön hőforrás bevezetése minden egyes boxba a másik
lehetséges megoldás. Olyan nagyobb helységben, amelyben fűtéssel nem
biztosítható a minimális 8-10C-os hőmérséklet vagy a külön hőforrás,
akkor minden kutyának, egy hőszigetelt duplafalú fekhelyet kell biztosítani.
Ezt a fekhelyet a talajtól az állattartó épületek építési szabályzatában
leírtak alapján kell elhelyezni a helyiségeket, amelyekben a kutyákat
tartják elegendő nappali fény, világítsa meg. Illetve igen jól szellőztethetőek
legyenek.
Vemhes, ellő, vagy almot nevelő szukáknak jól elkülöníthető nyugalmas
helyet kell biztosítani, mely megfelel a következőknek. Az alom és a
felnevelési helység 18-24C-ra fűthető hely legyen. Az ellető ládában
(min 120x120x30cm) minimum 26C legyen a kölykök 2 hetes koráig. Infralámpa
felszerelése kötelező (250 W) 120 cm magasan a láda egyik sarkában.
Ha nincs közvetlen kijárat egy kifutóhoz a szabadba, akkor gondoskodni
kell róla, hogy a szukának és kölykeinek elegendő mozgási lehetősége
legyen. Valamennyi helységet tisztán szárazon féregmentesen kell tartani.
Korlátozás nélkül kötelező betartani a házban tartáskor is a mozgási
lehetőségekről, illetve az emberi társaságról az előbbiekben foglaltakat.
Ebben a tartási formában is szigorúan tilos a kutyákat szállító boxokban
illetve ketrecekben tartani.
3.1.3. Tenyészkutyák tartása és kölykök nevelése
nyitott vagy részben nyitott kennelben
A kennelen belül vagy vele közvetlenül összekötve minden kutya rendelkezésére
kell, hogy álljon egy védett hely (kutyaház) amelynek a következő követelményeknek
kell megfelelnie. a védett helynek minden oldalról hőszigetelt egészségre
nem káros anyagból kell készülnie. A védett hely időjárási hatások ellen
nyújt védelmet, elsősorban hogy a nedvesség ne hatolhasson be. A védett
hely belsejét mindenkor tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani.
A védett hely akkora méretű legyen, hogy egy szetter megfelelően tudjon
mozogni, és a helyet testmelegével be tudja melegíteni. A védett hely
nyílása akkora legyen, hogy a kutya akadálytalanul és sérülés mentesen
tudjon közlekedni. A nyílást úgy kell kialakítani, hogy a kutya védve
legyen a különböző időjárási viszontagságoktól.
Továbbá szükséges egy olyan fekhely, ahol erős napfényben is a kutya
árnyékban tud feküdni. A kifutót úgy kell kialakítani, hogy a kutyák
ne sérülhessenek meg, és át ne ugorhassák a kerítést. A kerítés olyan
anyagból legyen, ami a kutyákat nem sérti meg és nem káros az egészségre.
Az ilyen kennelekben csak akkor engedélyezett az ellés és az alom felnevelése,
ha a vemhesség kihordása és az alom felnevelésére a tenyésztőnek rendelkezésére
állnak a következő helységek. Az alom és felnevelési helység 18-24C-ra
fűthető hely. Az ellető ládában (min 120x120x30 cm) minimum 26 C legyen
a kölykök 2 hetes koráig. Infralámpa felszerelése kötelező (250W) 120
cm magasan a láda egyik sarkában (sterilizálásra is alkalmas). A helyet
mindig tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani. Legyen jól szellőztethető
és kielégítő természetes fény, világítsa meg.
A kutyákkal való állandó érintkezés, és a kennel szabályos időközönkénti
ellenőrzése miatt nem megengedett, hogy a kennel létesítmény 100 m-nél
távolabb helyezkedjen el a tenyésztő lakhelyétől.
Minden kutyának naponta legalább 5-6 órára kifutási lehetőséget kell
nyújtani. Ezt a mozgási igényt sétával, a szabadban lévő területeken
lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik kutyáival. (pl. játék,
labdázás) Minden felnőtt és kölyökkutyának naponta legalább 3-4 óra
emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést biztosítsunk.
Ez az odafigyelés a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban
álló személytől kell, hogy kiinduljon. A testi érintkezés elengedhetetlen,
amit nem szabad felületes simogatásra korlátozni.
Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, szállító boxokban, tartani,
mert ezzel a kutya a megfelelő mozgási lehetőségtől meg van fosztva.
Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon a kutya érdekében, védelmére
átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni, és
meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett.
Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt
ne tehessen állatorvosi javaslatra meghatározott ideig boxban vagy ketrecben,
lehet tartani.
16C alatt ilyen tartási formában, vemhes, almot nevelő, beteg, legyengült
illetve 8 évnél idősebb kutyákat tartani nem lehet.
Szankciók: A 3. Pontban leírtak be nem tartása esetén a tenyésztő kennelnevet
nem kaphat ill. a kiskutyák származási lapjaira nem jogosultak. Amennyiben
a fenti feltételeket biztosítja, a tartási mód felülvizsgálatát újra
kérvényezheti, pozitív elbírálás után született kiskutyák származási
lapot kaphatnak.
4.
Minősítési rendszer
Az osztályba sorolás alapvető
feltétele a tenyészszemlén a tenyészthető minősítés megszerzése.
Minősítési rendszernél figyelembe
vett szempontok:
I. |
saját
kiállítási eredmények |
maximális
elérhető pontszám: 40 |
II. |
szűrővizsgálatok
eredménye |
maximális elérhető
pontszám: 20 |
III. |
utódellenőrzés
|
maximális elérhető
pontszám: 20 |
IV. |
származás vizsgálatszármazás
vizsgálat |
maximális elérhető
pontszám: 20 |
|
Maximálisan
elérhető összpontszám:100 |
|
|
Fenti szempontok alapján
3 osztályba soroljuk a tenyészegyedeket, amelyek:
1., Elsőosztály
2., Másodosztály
3., Harmadosztály
4.1. Saját kiállítási
eredmények pontozása:
Interchampion,
Európagyőztes, Világgyőztes - 40 |
|
Multichampion
- 40 |
|
Fajtagyőztes
- 10 |
Derbygyőztes
- 8 |
Grandchampion - 30 |
FKLGY - 8 |
Nemzetichampion
- 25 |
CACIB v. KLGY
- 9 |
Juniorchampion - 10 |
Res.CACIB -
8 |
BIS - 18 |
HPJ vagy CAC
- 5 |
Res. BIS -
16 |
Kitűnő - 4 |
BOD - 15 |
Nagyon jó -
1 |
BOG - 12 |
|
Res.BOG - 11 |
|
|
4.2. Munka
eredmények:
Munkachampion,
Field Trial Champion - 40 |
CACIT
- 30 |
CACT
- 28 |
Kitűnő/I.díj - 20 |
Nagyon
jó/II.díj - 10 |
Jó/III.díj - 5 |
A pontok elérhetők
felnőtt Ft-n, VMV, ÖTV, MVV, NCSV vizsgákon és egyéb versenyeken.
|
FT derby -
5 pont (eredmény esetén) |
KV, AV, TV, VAV - 2 |
|
Pontozásba beszámítható
kiállítások: FCI tagországokban FCI kiállításokon elért eredmények,
nem FCI tagországokban az FCI által elismert eredmények. Magyarországon
csak az Egyesület által rendezett kiállításokon megszerzett eredmények.
A pontozás során csak egy eredmény (a legmagasabb) vehető figyelembe.
Kivéve KLGY címeket, ezen címnél 3 eredmény pontszáma összevonható (pl.
3 KLGY = 27 pont).
Olyan tenyészegyed esetében, aki rendelkezik mind kiállítási, mind munka
eredménnyel, azoknál a pontozásnál a két legjobb eredmény összeadandó,
de a maximum 40 pontot nem haladhatja meg.
4.2. Szűrővizsgálatok eredményei
A tenyésztésbe vétel feltétele
az angol és a vörös fehér ír szetter esetében csípőízületi röntgenvizsgálattal
történő szűrése, míg az ír és a gordon szetter esetében a csípőízületi
diszplázia szűrésen kívül szükséges még az egyedek progresszív retina
atrófia (rcd4) genetikai szűrővizsgálata is. A minősítési rendszerben
az örökletes betegségekre való szűrés a maximális elérhető pontszám
20 %-át teszi ki.
4.2.1 Csipőizületi
dysplazia (CSD)
Meghatározás: A csipőizületet
alkotó csontok (combcsont feje, csipőízületi mélyedés, szalagok) rendellenes
fejlődése és az ebből adódó mozgászavar és esetenként a ficam kialakulása.
Többnyire a medencecsont vápája (Az a csésze alakú rész, ami magába
foglalja a combcsont gömb alakú fejét) fejlődik sekélyesen. Ennek következtében
a combcsont nem elég feszesen illeszkedik a medencéhez. A betegség súlyosságától
függően a mérsékelt izületi lazaság és a teljes ficam között bármilyen
átmeneti forma előfordulhat. A laza, a „kotyogó” ízületben az egymáson
elcsúszó, egymással érintkező csontfelszínek tovább károsodnak, és ez
az oka annak, hogy a fiatal kutyákban kimutatott diszplázia a későbbiekben
mind súlyosabb tüneteket mutathat. A bántalom nem veleszületett jellegű,
de mégis örökletes háttérrel rendelkezik. A kórkép gyakorlatilag csak
a megszületés után, főleg a gyors növekedéssel és a különféle környezeti
behatásokkal manifesztálódik. A súlyosbodásért leggyakrabban a felelőssé
tehető környezeti hatások: hiányos, kiegyensúlyozatlan vagy túltáplálás,
a D- vitamin, a kalcium, a foszfor, a fehérje túladagolása vagy hiánya.
Kivételesen a betegség lehet szerzett jellegű is, ami csak komoly környezeti
terhelések, traumák hatására alakul ki.
Tünetek: A beteg kutya fekvésből
nehézkesen áll fel, sokat fekszik, keveset fut és ugrál, séta közben
indokolatlanul hamar elfárad és gyakran leül, lefekszik, kíméli a hátsó
lábat; felnőtt kutya ügetés helyett gyakran poroszkál, időnként sántikál.
Súlyosabb esetekben a sántaság állandósulhat és teljes mozgásképtelenség
alakulhat ki, néha felnyüszít vagy vonyít az állat egy –egy rossz lépéskor.
Ekkor már elviselhetetlen a fájdalma. Ezért is olyan fontos, hogy mindent
megtegyünk egészséges csípőizületű kutyák tenyésztésért, mert a diszpláziás
kutyák egy része egész életét fájdalommal éli le. Ha egy kutyának világos
a szeme, gyenge a pigmentációja, esetleg rossz a faroktartása, attól
még boldog kutya lehet. De a sántikáló, megnyomorodó kutya élete fájdalmas
magának a kutyának és gond a gazdának.
Öröklődés módja: recesszív
génekhez kötött, sokgénes, változó penetráciájú öröklődésű. Ez azt jelenti,
hogy több, a diszplázia kialakulására ható aktív gén együttes jelenléte
kell a diszplázia tényleges kifejlődéséhez.
Megjegyzés: Azonban azt
sem a röntgenfelvételről, sem pedig a tünetek súlyosságából, nem lehet
megmondani, hogy a diszpláziára vonatkozóan milyen a genotípusa, tehát
hogy benne hány gén és milyen mértékben hordozza és örökíti a betegséget.
Az örökítés és a tenyésztés szempontjából sokkal értékesebb a mentes
szülőktől származó enyhe diszplázia fokozatú egyed, mint a közepes vagy
súlyos szülőktől származó mentes. Ez utóbbi kutya nagy valószínűséggel
„alvó” géneket örökölt, mely gének őt magát nem betegítették meg, viszont
utódaiban a diszplázia előfordulásával komolyan számolni kell. Minél
több egy kölyök ősei közt az egészséges csípőizületi egyed, annál nagyobb
a valószínűsége annak, hogy a kölyöknek is jó csípőizülete lesz. A tenyésztők
feladata és felelőssége, hogy a kutyákat minél több generáción át ép
csípőizülettel tenyésztése.
Gyógykezelés: Enyhébb eseteiben gyógyszeres kezelés javasolt. A súlyosabb
esetei sebészeti úton korrigálhatók.
A vizsgálat időpontjában
a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. A kutya törzskönyvét
be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát
ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának
érdekében szerepelnie kell a kutya microchip számának és a felvétel
dátumának.
Bármelyik kamarai engedéllyel
rendelkező állatorvossal el lehet végeztetni, akinek a megfelelő röntgenberendezése
ehhez megvan. Kizárólag altatásban végezhető. Az állatorvos felelős
a kutya azonosításáért és aláírásával, pecsétjével igazolja azt.
Lebonyolítási rend: a szűrési
eredményt az állatorvos 15 napon belül elküldi az Egyesületnek, ahol
azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe.
A kutya tulajdonosa beleegyezéssel hozzájárul ahhoz is, hogy a bírálat
eredményét az AVBM révén nyilvánosságra kerül.
Szűréskor a csípő állapota
5 fokozatba sorolható.
1-es: |
mentes |
az
állat tenyészthető |
-
20 pont |
2-es: |
átmeneti fokozat
|
az állat tenyészthető |
- 15 pont |
3-es: |
enyhe fokozat
|
az állat tenyészthető |
- 10 pont |
4-es: |
közepes fokozat |
az állat tenyésztésből
kizárt |
- 0 pont |
5-es: |
súlyos fokozat |
az állat tenyésztésből
kizárt |
- 0 pont |
|
Az
Egyesület elfogadja a BVA (British Veterinary Assocation) és az OFA
szűrési eredményét, melyek az alábbi táblázat alapján kerülnek elbírálásra:
OFA |
FCI
(European) |
BVA
(UK/Australia) |
SV
(Germany) |
Excellent |
A-1 |
0-4
(no > 3/hip) |
Mentes |
Good |
A-2 |
5-10
(no > 6/hip) |
Mentes |
Fair |
B-1 |
11-18 |
Mentes |
Borderline |
B-2 |
19-25 |
Majdnem
mentes |
Mild |
C |
26-35 |
Enyhe |
Moderate |
D |
36-50 |
Közepes |
Severe |
E |
51-106 |
Súlyos |
|
A közepes diszplázia szűrésű
tenyészegyed különlegesen indokolt esetben a tenyésztésvezető engedélyével
egy alom erejéig kaphat tenyésztési engedélyt. Tovább tenyésztéshez
szükséges az előző alom minimum 50 %-nak szűrési eredményének (mentes
és enyhe fokozat) bemutatása.
4.2.2 progresszív retina atrófia (rcd4) genetikai szűrővizsgálata
Szűrése vörös ír és gordon szetter esetében kötelező a tenyésztésbe
vételhez. A jelenlegi tenyésztési kritériumokat az AVBM egyesület a
későbbiekben az állomány javulása esetén módosíthatja.
A PRArcd 4 mentes egyed korlátozásnál nélkül tenyészthető.
A PRArcd 4 hordozó egyed tenyésztése mentessel korlátozás nélkül.
A PRArcd 4 beteg egyed CSAK mentes egyeddel tenyészthető.
Lebonyolítási rend: a szűrési eredményt az AHT közvetlenül küldi az
Egyesületnek, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik
a törzskönyvbe. A kutya tulajdonosa hozzájárul, hogy a bírálat eredményét
az AVBM nyilvánosságra hozza.
Ha az egyed szűrővizsgálatra
0 pontot kapott, akkor automatikusan nullázza az össz pontszámot és
a tenyésztésből ki kell zárni.
III. Utódellenőrzés
A tenyészkanok és tenyészszukák egészséges utódok esetében 20 pontot
kapnak a minősítő rendszerben. Abban az esetben, ha még nincsenek ellenőrizhető
egyedei, akkor feltételezni kell, hogy nem örökít betegségeket, és leendő
utódai egészségesek lesznek.
Tenyészkanok esetében: a
különböző szukáktól született almok 10 %- ából származó utódok, de minimum
3 különböző szukától született alomból származó utódok eredményeinek
bemutatása. 1 alomból 1 kölyök eredményének bemutatása szükséges.
Tenyészszukák esetében:
minimum 2 különböző kantól származó 1-1 utód eredményeinek bemutatása
szükséges.
Lebonyolítási rend: szűrési eredmények másolatának bemutatása az 1 sz.nyomtatványon.
Ha az utódoknál nagy gyakoriságban
előfordulnak örökletes betegségek vagy közepes vagy súlyos diszplázia,
abban az esetben a tenyészegyed 0 pontot kap. Ebben az esetben a tenyésztésvezetőhöz
továbbítják az adatokat, és ő dönt a kan illetve a szuka tenyészengedélyének
visszavonásáról.
IV Származás vizsgálat:
a felmenőkre és oldalági rokonokra vonatkozik (3 generációra vizsgálva).
Felmenők: szülők, nagyszülők, dédszülők. Oldalági rokonok: testvérek,
féltestvérek.
Kitűnő
származás: |
7 CH ős |
20 pont |
Nagyon jó származás: |
4 CH ős |
15 pont |
Jó származás: |
3 CH ős |
10 pont |
Megfelelő származás: |
2 CH ős |
5 pont |
Nem minősíthető származás: |
0 Ch ős |
0 pont |
A
champion megjelölés ebben az esetben egyaránt jelenthet munka vagy szépség
champion címet.
Az ősök később megszerzett eredményeit utólag igazolhatja a kérelmező.
Első osztály feltételei:
81 – 100 pont
Az első osztályú kategóriába sorolandó tenyészegyednek rendelkeznie
kell ösztönpróbával, kiállítási eredmények mellé, illetve nemzeti championnal
a munka eredményekhez.
Másod osztály feltételei: 51 - 80 pont
Harmad osztály feltételei: Aki rendelkezik tenyészszemlével és az Angol
Vizsla Barátok Magyarországi Egyesületének minősítő rendszerében II-es
pontban jelölt szűrővizsgálatot elvégezte és ott 10 pontot ért el.
Minősítési rendszer magyarázata:
Az osztályba sorolásnál egyik szempont többlet pontja nem használható
a másik szempont mínusz pontjának korrigálására. Minden egyes feltételt
külön - külön teljesíteni kell. Minden évben a kanokat és a szukákat
osztályba kell sorolni, a tenyésztők által igazolt eredmények alapján.
A lista nyilvános és mindenki számára hozzáférhető kell legyen. A minősítés
naptári évre vonatkozik. Import ill. átmenetileg itt tartózkodó egyedekre
is érvényesek a szabályok.
Amennyiben az osztályba sorolás 4 szempontjából 3 közül (kiállítási
eredmények, utódellenőrzés, származási vizsgálat) bármelyikből 0 pont
az egyed teljesítménye, automatikusan harmadosztályba soroljuk.
Az az egyed, amelyik kizárólag
az AVBM Egyesület tenyészszemléjével rendelkezik, TENYÉSZSZEMLÉZETT
egyednek nevezzük.
5.TENYÉSZTÉSBE VÉTEL SZABÁLYAI
5.1. Tenyésztésbe vétel feltételei
5.1.1. Csak egészséges egyedekkel,
az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát
tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell
biztosítani (lsd.:II.fejezet, 3.pont) Ehhez alapvető feltétel a tiszta,
a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendő szabad kifutó és
emberi odafigyelés.
5.1.2. Tenyésztésbe csak
olyan szetterek állíthatók, akik:
- Az AVBM Egyesület által
kiadott vagy az FCI által elismert származási lappal rendelkeznek,
- „tenyészthető” minősítést
szereztek az AVBM Egyesület tenyésszemléjén,
- rendelkeznek az előírt egészségügyi szűrésekkel.
Az AVBM Egyesület a „B”
származási lapot nem fogadja el.
Amennyiben az importált
szetter a származási országban nem lett chippelve, akkor azt a tulajdonosnak
utólagosan pótolnia kell, majd a honosított származási lapra illetve
az AVBM egyesület adatbázisába regisztrálásra kerül. Az országban átmenetileg
tenyésztés ill. kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik,
de az azonosításuk kötelező. Import kutyák csak honosított származási
lappal szerepelhetnek.
5.1.3. Olyan szetterek,
akiknek a szülei az AVBM Egyesület tenyésztésengedélyét nem kapták meg
és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az AVBM Egyesület törzskönyvébe
nem vehetők fel.
5.1.4. A vemhesen importált
szukáknak az ellést követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni
az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási
lapok kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti
fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi
nyilvántartásba.
5.1.5. Importált kanokat,
még akkor is, ha külföldi Champion címük van, csak az AVBM Egyesület
tenyésszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés után lehet tenyésztésbe
állítani.
5.1.6. Külföldi fedeztetésnél
az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az
FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert
törzskönyvező szervezet fedeztetési igazolása alapján.
5.2. A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai
A kan kutyákat legkorábban
12 hónaposan lehet tenyésztésbe állítani, felső korhatár nincs.
A szuka kutyát legkorábban
18 hónaposan-, legkésőbb 8 évesen lehet pároztatni. Ettől a felső korhatártól
eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.
A szuka kutya 4 almot nevelhet
fel, a továbbiakban minden pároztatás előtt az AVBM Egyesület illetékes
felügyelőjétől engedélyt kell kérni a pároztatáshoz a szuka kutya bemutatásával.
Ezzel a korlátozással célunk, hogy nem megfelelő kondíció ill. betegség
esetén ne lehessen tenyésztésben tartani a szukákat.
5.3. Két kölykezés közötti idő
A szettereknél a normális
alomszámnak a 9 kölyök számít.
Ha egy alomban 9 kölyöknél több lesz az anyakutya által felnevelve,
akkor minimum 10 hónap tenyésztési szünetet kell tartani - a fedeztetési
naptól a fedeztetési napig számítva. (A dajkakutyát - amennyiben elhullik
az anyakutya vagy nincs teje - be kell jelenteni, amit a felügyelő szúrópróbaszerűen
ellenőrizhet.)
Két császármetszés után
a szuka kutyát ki kell vonni a tenyésztésből.
A törzskönyvezési hivatal bejegyzi a szuka származási lapjára és az
állomány nyilvántartásba az ellési dátumot, az alomszámot, az alomhoz
tartozó kölykök törzskönyvi számát és a tenyésztési idő lejáratát.
Egy szukának két naptári
évben csak két alom engedélyezett.
5.4. Almonként törzskönyvezhető
utódok száma
Az AVBM Egyesület minden
egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek
az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem
engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem,
ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor
dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.
5.5. Elsőfokú rokonok közötti pároztatás
A tenyésztésvezető előzetes
engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben.
A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt
kérni. Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással.
Az elbírálás ideje max.: 30 nap.
5.6. Életteljesítmény
Kanok:
A Minősítési rendszer alapján
három kategóriába sorolandók a szetterek:
I. osztályú kanok:
A kritérium elérése után nincs korlátozva a fedezések száma.
II. osztályú kanok:
A fedezési korlátozás csak a pároztatásokra terjed ki, az összutódszámra
nem.
A II.osztályú kanok 100-at fedezhetnek életük során Magyarországon.
III. osztályú kanok:
A fedezési korlátozás csak a pároztatásokra terjed ki, az összutódszámra
nem.
A III. osztályú kanok 50-et fedezhetnek életük során Magyarországon.
Tenyészszemlézett kanok:
A fedeztetési korlátozás csak a pároztatásokra terjed ki, az összutódszámra
nem.
A Tenyésszemlézett kanok 10-et fedezhetnek életük során Magyarországon.
Szukák:
A Minősítési rendszer alapján
szintén három kategóriába sorolhatók. Összutódszámuk nincs korlátozva,
csak a pároztatások száma és a korhatár, mely mindhárom kategóriára
egységes.
5.7. Fedeztetés
feltételei
5.7.1. A fedeztetés előtt
a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek meggyőződni arról, hogy a tenyésztési
szabályzatban rögzített feltételeknek a hozzá párosított egyed megfeleljen,
hogy mind a kan, mind a szuka rendelkezik tenyésztési engedéllyel. Ellenkező
esetben a tenyészengedéllyel rendelkező egyed tenyésztési jegyét egy
évre visszavonja a törzskönyvezési osztály vezetője.
5.7.2. Minden pároztatást
a törzskönyvi nyilvántartó számára 8 napon belül az egyesületnél be
kell jelenteni. Az ide vonatkozó formanyomtatványt precízen ki kell
tölteni a kan és a szuka adataival. A fedeztetési jegyzőkönyvet a szuka
tulajdonosának a kan származási lapjának másolatával (mindkét oldalról)
kézhez kell kapnia, amint a fedeztetési díj ki lett fizetve.
5.7.3. Importált fedezőkanoknál
csak olyan származási lap ismerhető el, amely az egyesület által kiadott,
honosított számmal lett ellátva.
5.7.4. Ha egy szuka üresen
maradt azt az egyesülettel közölni kell.
5.7.5. Minden fedeztetést
új nyomtatványon kell jelenteni, akkor is, ha a szuka üresen maradt.
5.7.6. Egy szukát egy tüzelési
ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő illetve
vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására.
Ezt a vizsgálatot csak az egyesület által kijelölt és elismert állatorvos
végezheti.
5.7.7. Olyan állatok spermáját,
amelyek külföldön élnek (hűtött vagy fagyasztott spermát) kamarai engedéllyel
rendelkező állatorvos használhat fel mesterséges megtermékenyítés céljából.
A sperma elküldéséhez csatolni kell a kan származási lapjának másolatát
a levevő állatorvos aláírásával és pecsétjével ellátva, valamint a tökéletesen
kitöltött fedeztetési igazolást. Kérdéses esetekben az utódoknál DNS
vizsgálattal ellenőrizni kell a származás valódiságát. Ennek lebonyolítási
rendje a törzskönyvezési szabályzat 4.1.3. származás ellenőrzés szerint.
5.7.8. Az átmenetileg az
országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási lapon szereplő
törzskönyvi számot kell elfogadni.
5.7.9. Minden fedeztetést
az egyesületnél beszerezhető hárompéldányos sorszámmal ellátott fedeztetési
jegyzőkönyvön kell bejelenteni. A fedeztetési jegyzőkönyvet a kan tulajdonosa
a fedeztetés helyszínén a szuka tulajdonossal közösen, állítja ki (olvashatóan)
és írja alá. A fedeztetési jegyzőkönyv 1 példánya a kan tulajdonosánál,
1 példánya a szuka tulajdonosánál marad. A harmadik példányt 8 napon
belül kell a szuka tulajdonosnak az Egyesület törzskönyvezési részlegéhez
eljuttatni személyesen vagy levélben.
5.7.10. A beérkezett fedeztetésre
vonatkozó dokumentumok azonnal számítógépes nyilvántartásba kerülnek
az egyesület központi adatbankjában.
5.7.11. A fedeztetési
jegyzőkönyv a következő adatokat kell tartalmaznia:
Fedező kan neve
Azonosító jele
Születési időpontja (év, hó, nap)
A fedeztetés dátumai
Kan tulajdonos neve, címe
Szuka neve
Azonosító jele
Születési időpontja (év, hó, nap)
Előző ellés dátuma (év, hó, nap)
Szuka tulajdonos neve címe
5.7.12. A szuka tulajdonosának
lehetősége van az egyesület felé – a 3.sz. formanyomtatványon - bejelenteni
a tervezett párosítást, ezáltal elkerülheti a nem kívánatos párosítást
(ez esetben az utód nem kap származási lapot).
5.7.13. Formanyomtatványok:
tervezett fedeztetési bejelentő
fedeztetési megállapodás
fedeztetési jegyzőkönyv
5.8. Alombejelentés
5.8.1. Az alombejelentőt
az egyesületnél lehet beszerezni. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell
olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Egy almon belül a hívóneveknek
azonos betűvel kell kezdődniük. Először a kanokat azután pedig a szukákat
kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell
a tenyésztő védett kennel név igazolásának a szuka, és a kan tenyészengedélyének
és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Továbbá a fedeztetési
igazolást és az esetleges kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok
másolatát is.
5.8.2. Az alombejelentőt
legkésőbb a kölykök négy hetes koráig kell az egyesületnél leadni. Ezen
bizonylatok a származási lapok kiállításának bizonylatait képezik.
5.8.3. Minden év december
31-én az aktuális évre vonatkozó alomnyilvántartás és ellésbejelentés
bezárul.
5.8.4. Alombejelentő 6.sz.melléklet
(2 példányos, önindigós, sorszámozott)
5.9. Kennel nevek, kennel-névvédelem
5.9.1. A kennel név a kutya
családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie
kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra
kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet – illetve fajtát-, ezzel
a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható.
Kivéve örökösödést családtagok között.
A kennel nevet nem lehet
megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Kennel nevet a tenyésztő
halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra
engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni
szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek. Ugyanúgy tilos
egy kutya keresztneve után más kennel nevét csatolni. (of, from, by,
at, in etc.)
5.9.2. A kennel nevet idejében
a szuka fedeztetése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az egyesületnél
igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyagot
(tenyésztési szabályzatot, stb) kell biztosítani. Igénylését egyidejűleg
továbbítják az illetékes tenyésztési felügyelőhöz, aki ellenőrzi a szóban
forgó tenyészet adottságait, hogy azok meg felelnek-e a tenyésztési
szabályzatban leírtaknak. Pozitív esetben a kennel név védetté válik.
Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos lapjában nyilvánosságra
kell hozni és a fellebbezési határidő leteltével (a nyilvánosságra hozatal
utáni hónap vége), és a védelmi díj befizetése után a kennel név végérvényesen
védetté válik. A kennel nevet az FCI-nél nemzetközileg védetté nyilvánítani.
5.9.3. A kennel létesítmény
helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet
újabb kennel megtekintésre.
5.9.4. Olyan tenyészszukák
esetében, amelyeknek tulajdonosai különböző FCI tagországokhoz tartoznak
szerződéses szabályozást kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról.
5.9.5. Ha a tenyészkutyák
több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között
írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok, jogai
és kötelességei világosan kitűnnek.
5.9.6. Egy tenyészszuka tenyésztési jogáról a tulajdonos lemondhat egy
másik tenyésztő javára. Ebben az esetben a tenyészszuka tulajdonjogi
helyzete nem változik meg, de a kedvezményezett egyszeri alkalommal
befedeztetheti a saját kennelneve alatt a szukát. A feltéleket illetve
jogokat szerződésben kell rögzíteni.
5.9.7. Szankciók: 5.pontban
leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kutyák származási
lapot nem kaphatnak.
5.9.8. Formanyomtatványok
mellékelve:
kennelnév igénylő adatlap 7.sz.melléklet, egy példány, az asszisztens
továbbítja a tenyésztési felügyelőhöz, kennel első megtekintése céljából.
kennel első megtekintése 8.sz.melléklet, egy példány, tenyésztési felügyelő
kitölti, továbbítja a főfelügyelő részére, aki az elbírálás eredményéről
írásban tájékoztatja a törzskönyvezési osztályt, ahol az eredmények
nyilvántartásba kerülnek.
|