Az Angol Vizsla Barátok Magyarországi Egyesületének törzskönyvezési szabályzata

IV. SZABÁLYZAT A SZETTEREK EBFAJTA TÖRZSKÖNYVEZÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ


1. A törzskönyvezés célja

A tenyésztési-, teljesítményvizsgálati adatok, öröklődő tulajdonságok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, oly módon, hogy az egyes egyedek tenyészértéke felismerhető legyen, egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány alakuljon ki, melynek nemesítése, teljesítményének fokozása lehetővé válik.

A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása. A kutyák egyedi nyilvántartása és megjelölése.

1.1. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei

1.1.1. Csak olyan egyedek kaphatnak törzskönyvet, amelyeknek mindkét szülője szerepel az AVBM Egyesület törzskönyvében,

1.1.2. Nem FCI. tagszervezetekből származó kutyák utódai nem kaphatnak törzskönyvet.

1.1.3. Korhatár alatti, feletti és tiltott párosításból született egyedek nem kaphatnak származási lapot

1.1.4. Ha egy szuka két ellése között eltelt idő nem felel meg a tenyésztési szabályzatban leírtaknak, akkor azok az egyedek sem törzskönyvezhetőek.

1.1.5. B törzskönyv semmilyen esetben sem adható ki.

1.1.6. Származási lap csak akkor állítható ki, ha három generáción keresztül zárt a szülők származási lapja.

1.1.7. Törzskönyvre nem jogosult egyedeket melléktörzskönyvi lapon lehet nyilvántartani.


2. Törzskönyvezhető egyedek

A szetter fajtába sorolás feltételrendszerét és az egyedek minősítését az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzatában határozza meg. Fajtamegjelöléssel származási lap csak azon egyedekre állítható ki, amelyeket az Egyesület tenyésztési szabályzata alapján fajtához tartozónak elismer.

3. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai

Az AVBM Egyesület törzskönyvezési feladatait a törzskönyvvezető látja el. Szakmai munkáját az elnök koordinálja, az ő feladata az eredményes működés feltételeinek biztosítása.
AVBM Egyesület törzskönyvező szerve:
Törzskönyvezési vezető:
Név: Andrusik- Kuthy Kornélia
Cím: 1141 Budapest, Tihamér u. 14 Telefon: 06-20/326-6299


3.1. Az AVBM Egyesület törzskönyv-vezetőjének feladatai

- az törzskönyvezés egységes végrehajtása,
- egyedi megjelölés
- származás nyilvántartás
- teljesítményvizsgálatok szervezése,
- teljesítményvizsgálati adatok gyűjtése feldolgozása,
- információs rendszer működtetése,
- kiadványok szerkesztése,
- a fajta törzskönyvének rendszeres megjelentetése,
- tagjaik törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatásának koordinálása.
- tartja a kapcsolatot a származási lapot kiállító szervezettel
- felelős a törzskönyvön és a származási lapon szereplő adatok valódiságáért
- elszámolással tartozik a vezetőség felé
- gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról.


4. A törzskönyvi nyilvántartás rendszere

A törzskönyvezés gyakorlati végrehajtása során a két fő feladat a származásnyilvántartás és a teljesítménynyilvántartás időben valamint az alkalmazott módszerek tekintetében egymástól elkülönül.
A származás- és a teljesítménynyilvántartás az Egyesület központi adatbankjából hívható le.


4.1. Származási adatok nyilvántartása

A származásnyilvántartás a rokoni kapcsolatok nyilvántartását szolgálja.
Elemei a következők:
- fedeztetés nyilvántartása
- a megszületett kiskutyák azonosító jellel való ellátása
- származás ellenőrzés DNS vizsgálattal, amennyiben kétség merülne fel


4.1.1. A fedeztetés nyilvántartása

Fedeztetésre csak az a kan használható, melyet az Egyesület engedélyezett és törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, az állategészségügyi feltételeknek megfelel, valamint a törzskönyvvezető a szükséges fedeztetési okmányokkal ellátta.
A kanok fedeztetésre való alkalmazhatóságát a Tenyésztői Bizottság évente felül bírálja, majd ennek eredményéről - mely lehet az engedély további megadása, visszavonása, vagy korlátozása - a törzskönyvvezetőt és a tulajdonost tájékoztatja. Minden év november 3O-ig a következő évi fedeztetési jegyet meg kell küldeni a tulajdonosok részére. A fedeztetésre engedélyezett kanok névsorát a Tenyésztői Bizottság a törzskönyvvezetőnek minden év január 15-ig írásban megadja. Az év közben megadott engedélyeket annak megszerzését követő 8 napon belül szintén írásban bejelentik.

A fedeztetés történhet a kan tartási helyén, illetve a szuka tartási helyén is. A fedeztetést a törzskönyvvezető által kiadott fedeztetési jegyzőkönyvbe azonnal be kell vezetni. A fedeztetésért felelős személyek részére a hivatalos, kötelezően vezetendő nyomtatványokat minden év elején, új engedélyek esetén a bejelentést követően, a törzskönyvvezető központilag adja ki. A fedeztetés nyilvántartásának díját a törzskönyvező szerv minden év elején meghatározza és hivatalos lapjában közzéteszi. A fedeztetés nyilvántartási díjat a fedeztetési jegyzőkönyvek alapján a fedezőkan tulajdonosa fizeti az Egyesület részére számla ellenében. Az Egyesület által nem engedélyezett egyedek tenyésztésbe vétele esetén a tulajdonost az Egyesületből ki kell zárni.

Szuka fedeztetési jegyzőkönyv (fedeztetési jegyzőkönyv)

Az egyesületi irodában dolgozó asszisztensek a tárgyévben tenyésztésre engedélyezett szukák névsorát minden év január 15-ig a törzskönyvvezetőnek megadják. Az év közben engedélyezett szukákat az engedély megadását követő 8 napon belül a törzskönyvvezetőnek írásban szintén be kell jelenteni. A származás nyilvántartásának egyik legfontosabb alapbizonylata a fedeztetési jegyzőkönyv. A fedeztetési jegyzőkönyv (5. sz. melléklet) 3 példányos, sorszámozott, önindigós nyomtatvány (tömb), mely az alábbi adatokat tartalmazza:

- fedezőkan azonosítója
- törzskönyvi száma, neve
- fajtája
- születésének ideje
- színe, szőrzete, ismertető jegyei
- egyedi jelölése
- fedeztetés dátumai, helye
- a tulajdonosának neve, címe
- a fedeztetésért felelős személy neve, címe
- a szuka azonosítója
- törzskönyvi száma, neve
- fajtája
- születésének ideje
- színe, szőrzete, ismertető jegyei
- egyedi jelölése
- utolsó kölykezés dátuma, ha volt már ellés
- tulajdonosának neve, címe
- tartójának neve, címe

A fedeztetés megtörténtekor a fedeztetésért felelős személy köteles bevezetni a jegyzőkönyvbe az előbb felsorolt adatokat. A jegyzőkönyv kitöltése után a fedeztetésért felelős személy a kiállított adatokat aláírásával igazolja. Ezt követően a fedeztetési jegyzőkönyv utolsó 3. példányát, fedeztetés igazolásaként a szuka tartójának átadja, ez a példány a fedeztetési igazolás (5. sz. melléklet). A fedeztetési igazolás átvételét a szuka tartója a fedeztetési jegyzőkönyvön aláírásával igazolja. A pontosan kitöltött fedeztetési jegyzőkönyv/fedeztetési igazolás a későbbiek során a származás azonosítás alapdokumentuma.

A fedeztetésért felelős személy a fedeztetési jegyzőkönyv első példányát az utolsó fedeztetést követően 8 napon belül az Egyesület törzskönyvvezetőjének megküldi. A jegyzőkönyv második, középső példánya a fedeztetésért felelős személynél marad.

A fedeztetési jegyzőkönyv szigorú elszámolású nyomtatvány, mellyel a fedeztetési idény végén (naptári év végén) sorszám szerint el kell számolni.
Az elveszett fedeztetési jegyzőkönyvekről kimutatást kell készíteni és esetleges későbbi felbukkanásuk esetén alapdokumentumként nem használhatók. Az elveszett fedeztetési jegyzőkönyvekkel a fedeztetésért felelős személynek úgy kell elszámolni, mintha a fedeztetés megtörtént volna, a fedeztetési nyilvántartási díjat (a nyomtatvány ára) az elveszett jegyzőkönyvek után is be kell fizetni.

Az ellés bejelentésére "Alombejelentő" szolgál (6.sz.melléklet, 2 példányos, önindigós). A szuka tulajdonosának/tartójának az alom megszületése után 4 héten belül az alombejelentőt az Egyesület törzskönyvvezetőjének meg kell küldeni.

A törzskönyvvezető minden év végén a fedeztetési jegyzőkönyvek és az alombejelentők alapján a fedeztetési eredményeket és a tenyészeredményeket kanonként illetve szukánként összesíti. A tenyésztési idényben (naptári évben) végzett munkája áttekinthetősége érdekében elkészítik a „Fedeztetési eredmények összesítése” (az egyesület központi adatbankjából lehívható), valamint "Tenyészeredmények összesítése" (a megszületett egyedek száma) (az egyesület központi adatbankjából lehívható) elnevezésű kimutatást legkésőbb az aktuális évet követő év január 15-ig.

A fedeztetési jegyzőkönyvekből az alombejelentőkből és a fedeztetési eredmények összesítéséből a törzskönyvvezető az eredményeket az ellenőrzött szukák és kanok törzskönyvi lapjaira rávezeti.
A fedeztetési díj mértékét és az azért járó fedezések számát a kan és a szuka tulajdonosa külön megállapodásban rögzíti (4.sz.melléklet). A törzskönyvező szerv a beérkezett, szabályosan kitöltött fedeztetési jegyzőkönyveket és alombejelentőket elfogadja és tartalmukat a törzskönyvi nyilvántartásokba bejegyzi.

4.1.2. A kiskutyák egyedi megjelölése
A megszületett kiskutyákat az azonosíthatóság érdekében 8 hetes korukig, de mindenképpen az alomellenőrzés előtt egy kamarai engedéllyel rendelkező állatorvos által michrochip beültetésével tartósan meg kell jelölni. Az állatorvos a kiskutyákat a tenyésztő nevére regisztrálja, amit az új tulajdonosok azután állatorvosukkal a saját nevükre majd átregisztráltatnak.

4.1.2.1. Az alomellenőrzés menete
Az elkészített származási lapot a AVBM Egyesület juttatja el a tenyésztési felügyelőhöz. Az Egyesület tenyésztésvezetője köteles figyelembe venni a tenyésztő kérését az alomellenőr személyét illetően. A tenyésztő az alomellenőrzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket fizetni tartozik. Az alomellenőrzés időpontját a tenyésztővel együtt úgy megállapítani, hogy a kölykök 7-8 hetes korában történjen, de semmiképpen sem előtte. Származási lapot csak az a kölyök kaphat, aki az alomellenőrzéskor jelen van. Kölyköt 8 hetes kor előtt eladni nem szabad.
A származási lapok megfelelő rovatába a microchip számot be kell írni vagy a vonalkódját el kell helyezni. Az alomellenőr aláírásával és bélyegzőjével igazolja a származási lapon az ellenőrzés megtörténtét.
Az elhullott vagy fel nem lelhető kutyák származási lapját a tenyésztésfelügyelő köteles haladéktalanul a AVBM Egyesületnek visszaadni.
Meg kell tagadni az egész alom elfogadását akkor, ha az egyedek a fajtajellegnek nem felelnek meg, bármely kétség merül fel a fajtatisztasággal kapcsolatban. Ezen vitás esetben a tenyésztésfelügyelő nem veszi át a kölyköket, a tényt jegyzőkönyvezi.

4.1.2.2. Származási lapok elszámolási rendje
A tenyésztésfelügyelő havonta elszámol a AVBM Egyesületnél. Az elszámolási jegyzék a nyomtatványok között szerepel.

4.1.2.3. Általános rendelkezések
A tenyésztésfelügyelő igazolványt és bélyegzőt kap az AVBM Egyesülettől.
A microchip leolvasót az Egyesület biztosítja, és az ő leltári tárgyát képezi.
Tenyésztésfelügyelő igazolványa: 17.sz.melléklet, egy példányos, laminálva

4.1.2.4. A kiskutyák elnevezése
A kiskutyák elnevezése az Egyesület tenyésztési szabályzata szerint történik.


4.1.2.5. Az új tulajdonos regisztrálása
A tenyésztő köteles az eladott kölykök új tulajdonosát regisztráció végett bejelenteni az eladást követő 15 napon belül az AVBM Egyesület központi irodájába, ahol számítógépes nyilvántartásba kerül. Ennek célja egyrészt az elveszett ill. - talált kutyák beazonosítása, másrészt a kereskedelem céljára történő eladás kiszorítás

4.1.3. Származás-ellenőrzés

A származás ellenőrzést minden esetben el kell végezni, ha a vélt származással kapcsolatosan vétlen vagy szándékolt tévedés gyanúja merül fel.

A származás-ellenőrzés DNS vizsgálattal történik. A mintákat a származásellenőrzéshez a „Kísérőlap ebszőrminták beküldésére DNS vizsgálathoz” c. nyomtatvány (18. sz. melléklet) mellékelésével, annak pontos kitöltésével és a törzskönyvvezető v. tenyésztésvezető aláírásával kell beküldeni. A mintavételnél a tenyésztésvezetőnek vagy a törzskönyvezési vezetőnek a helyszínen kell lennie.

Ha a feltételezett származást a DNS vizsgálat eredménye alátámasztotta, akkor az ennek alapján készített származási lapra/lapokra a „DNS vizsgálattal igazolt származás” záradékot fel kell vezetni, amit a kiállító aláírásával és bélyegzőjével ellát. A vizsgálati eredményt az Egyesület a tulajdnostól bevonja és irattárban megőrzi.

Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében a DNS labor a vizsgálati eredmények egy másolatát az Egyesület törzskönyvvezetőjének is megküldi.

Szankció: Bizonyítottan szándékos visszaélés esetén az elkövetőt az egyesületből ki kell zárni.


4.2.Tenyésztési adatok nyilvántartása

Egy egyed azonosításának lehetősége és származásának ismerete még nem ad az egyed tenyésztési adatairól, örökítő képességéről, vagyis a tenyésztési értékéről tájékoztatást.

A tenyésztési érték megállapítása céljából, valamint az utódok értékelhetősége érdekében az egyes állatokat tenyésztési ellenőrzés alá kell vonni. A tenyésztési ellenőrzés nem más, mint a tenyésztési adatok gyűjtése, összesítése és értékelése. Ez a törzskönyvezés egyik legfontosabb feladata.

Az Egyesület törzskönyvező szerve gyűjti a szukák tenyésztési (fedeztetés, ellés, kiskutyák adatai) és teljesítményvizsgálati eredményeit. Amennyiben az Egyesület közgyűlése úgy határoz - törzskönyvi nyilvántartási díj ellenében - a begyűjtött eredményeket szukánként csoportosítva a tenyésztőknek átadja, illetve tenyészetének törzskönyvét vezeti.


4.2.1. Törzskönyvezett állomány

Törzskönyvezni kell, tenyésztési és teljesítmény ellenőrzés alatt kell tartani a tenyésztésbe állított összes fedezőkant.
Törzskönyvezni kell azokat a szukákat, melyek a törzskönyvezés feltételeinek megfelelnek, a tulajdonosa a törzskönyvezést és ellenőrzésben való tartást kéri és az ezzel járó kötelezettségeknek eleget tesz.


4.2.2. Kanok törzskönyvi nyilvántartásba vétele, tenyésztési engedélyük kiadásának feltételei
A fedezőkanok tenyésztési engedélyének kiadására, illetve megvonására az 1993. évi CXIV. törvény szerint a fajtatenyésztő szervezetek jogosultak.
Az engedélyek megadása, illetve visszavonása az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzata szerint történik. A törzskönyvi nyilvántartásban tartandó, engedélyezett kanok fajtánkénti listáját a törszkönyvezési vezető minden év január 15-ig mindenki számára hozzáférhetővé teszi –interneten - az AVBM Egyesület központi adatbankjából.

4.2.3. Szukák törzskönyvi nyilvántartásba vételének feltételei

Az AVBM ebfajta törzsállományának törzskönyvezése az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzata szerint történik. A törzskönyvi nyilvántartásban tartandó szukák listáját a törzskönyvezési vezető minden év január 15-ig mindenki számára hozzáférhetővé teszi –interneten- az AVBM Egyesület központi adatbankjából.

4.2.4. A származási lap kiállítása

Adott egyed származásának igazolására a hiteles „Származási lap” szolgál, melyet az Egyesület a MEOE-val szerződéses formában kíván kitöltetni. Származási lap csak ismert származású, pontosan azonosítható kutyára állítható ki. Származási lap a kutya tulajdonosának illetve a tenyésztésvezető kérésére készíthető el és adható ki. A származási lap tulajdonjogot nem igazol. A származási lapot a tetoválási nyilvántartás és a szuka illetve kan törzskönyvi lapok alapján kell kiállítani.

A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza:

– sorszám,
– elismert tenyésztő szervezet neve,
– törzskönyvi szám, kennelnévvel megjelölt név,
– születési dátum,
– ivar,
– fajta,
– szőrzet,
– szín, jegy leírás,
– tenyésztő neve, címe,
– jelölés módja,
– egyedi azonosító,
– a törzskönyv megnevezése,
– törzskönyvi osztályzat,
– származás 4 ősi sorig,
– ősök törzskönyvi száma,
– szülők, nagyszülők minősítése, annak időbeni korlátai, legfontosabb teljesítményvizsgálat eredményeik,
– a származási lap kiállításának helye és időpontja,
– a Törzskönyvezési Osztály vezetőjének aláírása, bélyegző,
– a szerződéses alapon származási lapot kitöltő szervezet, képviselőjének aláírása, bélyegző,
– tulajdonos neve, címe, változása,
– teljesítményvizsgálatok.


4.2.4.1. A származási lap kiváltásának módja
Adott egyed származási lapját a tulajdonos kérelmére az Egyesület szerződéses partnerével állíttatja ki és az Egyesület törzskönyvvezetője hitelesíti.

A származási lap akkor adható ki a tenyésztőnek, ha az annak díját már befizette. A származási lapot a tenyésztő a tenyésztési felügyelőtől kapja az alom ellenőrzése után. A befizetés számla ellenében történhet utánvétellel, készpénzzel vagy átutalással. Az átutalás megtörténtét bizonylattal kell a megrendelőnek igazolnia.

A hitelesítés nélküli származási lap nem közhitelű, tartalma adatszolgáltatásra, továbbá feldolgozásra nem használható fel.

4.2.4.2. A származási lap szabályos kitöltése

A származási lap írógéppel vagy számítógéppel tölthető ki.
Az azonosító a kutya 11 karakterből álló egyedi jelölése.
Képzése a kutya tetoválása alapján, központilag megállapított kódrendszer segítségével történik.
Az első négy karakter a fajta megjelölésére szolgál (pl. angol szetter – AS), a fajtakódok listájáról kerül beírásra. Az 5-9-ig karakter a tetoválási szám, mely a törzskönyvi számmal azonos. Az utolsó két karakter a kutya születési évének utolsó két számjegye.
Ismeretlen származású kutyák azonosítója 5 karakterű. Az első karakter minden esetben egy B betű. A 2-5-ig karakter ad egy sorszám.
A törzskönyvi szám – ha van – után kis kihagyással csupa nagybetűvel jön a név. Az azonosítót magánál az egyednél a név után kell beírni, az ősi soroknál közvetlenül a név alá.
A születési dátumnál a hónapot ki kell írni, a napoknál egyjegyű számok esetén a tízesek helyére 0 kerül. A kutya neme kisbetűvel írandó. A színt és a jegyeket rövidítés nélkül kisbetűvel kell írni. A tenyésztőnél és a tulajdonosnál a nevet és a teljes címet be kell írni.
A pedigré kitöltésénél az első két ősi sorban a törzskönyvi szám után a nevet csupa nagybetűvel kell írni, alatta feltüntetve, hogy melyik törzskönyvben szerepel az egyed. A szülőknél azok színét is le kell írni. A törzskönyvi szám után nem szabad pontot tenni.
A pedigrében az egyedek neve előtti sorban azok teljesítményvizsgálati eredményeit fel kell tüntetni, helytől függően mindet, vagy csak a legfontosabbakat.
A dátumnál a hónapot betűvel, rövidítés nélkül kell kiírni.
A kiállító és a hitelesítő helyére nevet nem kell írni.


4.2.4.3. Honosítás

Külföldről származó kutyák származási lapja Magyarországon csak honosítás után fogadható el hitelesnek. A honosítási igényt az Egyesület törzskönyvvezetőjének kell bejelenteni. A bejelentés a kutya származását igazoló ország hivatalos, eredeti származási lapjával történik.
Az AVBM Egyesület az eredeti származási lapot iktatja, azt a tulajdonos tovább használja.
Fénymásolat alapján honosítás nem lehetséges.
Honosítani csak az FCI által elismert származási lapot lehet, melynek hitelességét a
törzskönyvvezető állapítja meg.
Az egyed azonosítását a törzskönyvvezető v. általa felkért szakember végzi el. Az ennek kapcsán felmerülő esetleges kiszállási költséget a megrendelő közvetlenül az azonosítást végző szakembernek téríti.
A honosított származási lapot a törzskönyvvezető készíti el.
A honosítási díj beérkezése után a törzskönyvvezető visszaküldi a megrendelőnek az eredeti származási lapot is.

4.2.5. Tenyésztési ellenőrzésbe vétel

A tenyésztési adatok egyedenkénti gyűjtésére és összesítésére a „Törzskönyvi lap” szolgál.


4.2.5.1. A törzskönyvi lapok felfektetése

A törzskönyvi lapok alapján adja ki az Egyesület törzskönyvét.
Tenyészetenként (kennelenként) és egyedenként kell felfektetni.

A törzskönyvi lapot a törzskönyvvezető fekteti fel. Az ő feladata a törzskönyvi lapok naprakész vezetése is.

Alapadatainak felfektetésére a hiteles származási lap szolgál. A törzskönyvi lapok adatainak gyűjtése számítógépen történik.

A törzskönyv az alábbi adatokat tartalmazza:

- a tenyésztő, tulajdonos neve, címe,
- az eb születésének időpontja,
- az eb neve, ivara, azonosítója, osztályzatba sorolása
- szüleinek és nagyszüleinek neve, azonosítója, osztályba sorolása, teljesítményvizsgálati eredményeik,
- a dédszülők azonosítóját,
- az ismert összes teljesítményvizsgálati eredményt,
- a kiesés időpontját, okát,
- a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját,

A törzskönyv kizárólag főrészt tartalmaz.
A főtörzskönyvbe azon egyedek tartozhatnak, melyek saját teljesítményük alapján megfelelnek a tenyésztési szabályzatában előírt feltételeknek, osztályba sorolásuk megtörtént, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvébe vannak bejegyezve. Import egyedek esetében a honosításuk megtörtént és törzskönyvi nyilvántartásba történő felvételük megtörtént.


4.2.5.2. A törzskönyvi osztályzat

A törzskönyvi osztályzat célja, hogy egy számmal megközelíthetően kifejezhető legyen az egyed összesített tenyészértéke. Az osztályba sorolást az Egyesület tenyésztési szabályzata alapján végzi.


4.2.5.3. Testméretek felvétele

A helyesen felvett testméretek tárgyilagos adatokat nyújtanak a fejlettség, arányosság, fajtajelleg, nemi jelleg megítéléséhez és a küllemi bírálatoknál is fontos tényező.
A testméretek felvétele nem kötelező, de amennyiben megtörtént úgy annak eredményét a törzskönyvi lapokra rá kell vezetni.

4.2.5.4. A tenyésztési adatok gyűjtése

A termékenyülési eredményeket a törzskönyvi lapon rögzíteni kell. A szaporasági adatok naprakész vezetéséért és az adatok hitelességért a törzskönyvvezető, a tetoválást végző és a tenyésztő közösen felelős.

Az adatok naprakész és valóságnak megfelelő vezetése esetén a hitelesítés a fedeztetési jegyzőkönyv és a törzskönyv megfelelő rovatában történik. Amennyiben az adatok nem naprakészek vagy nem felelnek meg a valóságnak, úgy a kérdéses adatok nem vehetők figyelembe és azokból kiállított származási lapok nem hitelesíthetők és nem záradékolhatók.
Hitelességi észrevételezés esetén a tenyészetet a törzskönyvezésből ki kell zárni amennyiben bizonyított a szándékoltság.


4.3. Teljesítmény adatok nyilvántartása

A teljesítményvizsgálatok célja a tenyészállatok tenyészértékének megállapítása.
A teljesítményvizsgálatokat és az adatok gyűjtését az Egyesület a teljesítményvizsgálati szabályzatában rögzítettek szerint végzi.


5. A hitelesítés és záradékolás rendszere:

A tenyésztési adatok hitelesítését a tenyésztési hatóság (OMMI), vagy az általa megbízott szakmai szervezet végzi ellenőrzés alapján.
A származási lapokat külön szükséges hitelesíteni. Az OMMI, vagy a hitelesítéssel megbízott szervezet csak a törzskönyvezéshez kötelezően előírt nyomtatványokon bejegyzett tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatokat hitelesíti. Az adatok csak a hitelesítés után közhitelűek.
Az adatok naprakészségét és pontosságát a törzskönyvezést végzőnek (törzskönyvezési vezető) és a tenyésztőnek együttesen kell biztosítani.

Hitelesíteni kell: (törzskönyvezési osztályvezető)
- a fedeztetési jegyzőkönyvbe,
- a származási lapra,
- a törzskönyvekbe,
- a tetoválási naplóba,
- a teljesítményvizsgálati jegyzőkönyvekbe bejegyzett adatokat.

Záradékolás:

Záradékkal kell ellátni a tenyészállatok származási lapját a tenyésztésbevételhez szükséges sajátteljesítmény vizsgálatok utáni minősítéskor. Tenyészthető vagy nem tenyészthető minősítést a származási lapra és a törzskönyvre is rá kell vezetni.


6. A zárás és adatszolgáltatás rendszere

Az egységes adatszolgáltatás érdekében a törzskönyvvezetőnek az éves törzskönyvezési munkáról az alábbi összesítő kimutatásokat kell elkészítenie:

? Tenyészeredmény összesítő
? Összesítő jelentés a fedeztetésekről
? Tetoválási jegyzőkönyvek
? Jelentés a tetovált kutyák számáról
? Jelentés a hitelesített, záradékolt származási lapok számáról, dátumáról, milyen célból lettek kiadva (negyedéves jelentés).


7. Kiesések nyilvántartása

A tenyésztési engedély visszavonását és az elhullás tényét a törzskönyvi lapokra a dátummal együtt fel kell vezetni.

Az elhullást a tenyésztő 8 napon belül köteles jelenteni a törzskönyvvezetőnek.

A tenyésztési engedély megvonását a tenyésztésvezető szintén 8 napon belül köteles jelenteni a törzskönyvvezetőnek.


8. Állatvédelem

Kutyakereskedelem
Az FCI tagországok nagy igénye, érdeklődése miatt az FCI.1996. június 4.-én Bécsben megtárgyalta kutyakereskedelem kérdését. A következő döntés született:

Az FCI elnöksége felszólítja tagállamait, hogy tenyésztőinek tiltsa meg, hogy kutyáikat és kölykeiket kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el.

Az AVBM Egyesület megtiltja tagjainak, hogy kutyáikat illetve azok kölykeit kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el.

Amennyiben az AVBM Egyesület tenyésztőjéről bebizonyosodik, hogy megszegi a tiltást, az Egyesület visszavonja tenyésztői engedélyét és kizárja tagjai sorából.

Fentiek megelőzése érdekében a kölyökeladást az AVBM Egyesület nyilvántartja.