Az
Angol Vizsla Barátok Magyarországi Egyesületének törzskönyvezési szabályzata
IV. SZABÁLYZAT A SZETTEREK EBFAJTA TÖRZSKÖNYVEZÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ
A tenyésztési-, teljesítményvizsgálati adatok, öröklődő tulajdonságok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, oly módon, hogy az egyes egyedek tenyészértéke felismerhető legyen, egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány alakuljon ki, melynek nemesítése, teljesítményének fokozása lehetővé válik. A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása. A kutyák egyedi nyilvántartása és megjelölése. 1.1. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei 1.1.1. Csak olyan egyedek kaphatnak törzskönyvet, amelyeknek mindkét szülője szerepel az AVBM Egyesület törzskönyvében, 1.1.2. Nem FCI. tagszervezetekből származó kutyák utódai nem kaphatnak törzskönyvet. 1.1.3. Korhatár alatti, feletti és tiltott párosításból született egyedek nem kaphatnak származási lapot 1.1.4. Ha egy szuka két ellése között eltelt idő nem felel meg a tenyésztési szabályzatban leírtaknak, akkor azok az egyedek sem törzskönyvezhetőek. 1.1.5. B törzskönyv semmilyen esetben sem adható ki. 1.1.6. Származási lap csak akkor állítható ki, ha három generáción keresztül zárt a szülők származási lapja. 1.1.7. Törzskönyvre nem jogosult egyedeket melléktörzskönyvi lapon lehet nyilvántartani.
A szetter fajtába sorolás feltételrendszerét és az egyedek minősítését az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzatában határozza meg. Fajtamegjelöléssel származási lap csak azon egyedekre állítható ki, amelyeket az Egyesület tenyésztési szabályzata alapján fajtához tartozónak elismer. 3. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai Az AVBM Egyesület
törzskönyvezési feladatait a törzskönyvvezető látja el. Szakmai munkáját
az elnök koordinálja, az ő feladata az eredményes működés feltételeinek
biztosítása.
- az törzskönyvezés
egységes végrehajtása,
A törzskönyvezés
gyakorlati végrehajtása során a két fő feladat a származásnyilvántartás
és a teljesítménynyilvántartás időben valamint az alkalmazott módszerek
tekintetében egymástól elkülönül.
A származásnyilvántartás
a rokoni kapcsolatok nyilvántartását szolgálja. Fedeztetésre csak
az a kan használható, melyet az Egyesület engedélyezett és törzskönyvi
nyilvántartásában szerepel, az állategészségügyi feltételeknek megfelel,
valamint a törzskönyvvezető a szükséges fedeztetési okmányokkal ellátta. A fedeztetés történhet a kan tartási helyén, illetve a szuka tartási helyén is. A fedeztetést a törzskönyvvezető által kiadott fedeztetési jegyzőkönyvbe azonnal be kell vezetni. A fedeztetésért felelős személyek részére a hivatalos, kötelezően vezetendő nyomtatványokat minden év elején, új engedélyek esetén a bejelentést követően, a törzskönyvvezető központilag adja ki. A fedeztetés nyilvántartásának díját a törzskönyvező szerv minden év elején meghatározza és hivatalos lapjában közzéteszi. A fedeztetés nyilvántartási díjat a fedeztetési jegyzőkönyvek alapján a fedezőkan tulajdonosa fizeti az Egyesület részére számla ellenében. Az Egyesület által nem engedélyezett egyedek tenyésztésbe vétele esetén a tulajdonost az Egyesületből ki kell zárni. Szuka fedeztetési jegyzőkönyv (fedeztetési jegyzőkönyv) Az egyesületi irodában dolgozó asszisztensek a tárgyévben tenyésztésre engedélyezett szukák névsorát minden év január 15-ig a törzskönyvvezetőnek megadják. Az év közben engedélyezett szukákat az engedély megadását követő 8 napon belül a törzskönyvvezetőnek írásban szintén be kell jelenteni. A származás nyilvántartásának egyik legfontosabb alapbizonylata a fedeztetési jegyzőkönyv. A fedeztetési jegyzőkönyv (5. sz. melléklet) 3 példányos, sorszámozott, önindigós nyomtatvány (tömb), mely az alábbi adatokat tartalmazza: - fedezőkan azonosítója A fedeztetés megtörténtekor a fedeztetésért felelős személy köteles bevezetni a jegyzőkönyvbe az előbb felsorolt adatokat. A jegyzőkönyv kitöltése után a fedeztetésért felelős személy a kiállított adatokat aláírásával igazolja. Ezt követően a fedeztetési jegyzőkönyv utolsó 3. példányát, fedeztetés igazolásaként a szuka tartójának átadja, ez a példány a fedeztetési igazolás (5. sz. melléklet). A fedeztetési igazolás átvételét a szuka tartója a fedeztetési jegyzőkönyvön aláírásával igazolja. A pontosan kitöltött fedeztetési jegyzőkönyv/fedeztetési igazolás a későbbiek során a származás azonosítás alapdokumentuma. A fedeztetésért felelős személy a fedeztetési jegyzőkönyv első példányát az utolsó fedeztetést követően 8 napon belül az Egyesület törzskönyvvezetőjének megküldi. A jegyzőkönyv második, középső példánya a fedeztetésért felelős személynél marad. A fedeztetési jegyzőkönyv
szigorú elszámolású nyomtatvány, mellyel a fedeztetési idény végén (naptári
év végén) sorszám szerint el kell számolni. Az ellés bejelentésére "Alombejelentő" szolgál (6.sz.melléklet, 2 példányos, önindigós). A szuka tulajdonosának/tartójának az alom megszületése után 4 héten belül az alombejelentőt az Egyesület törzskönyvvezetőjének meg kell küldeni. A törzskönyvvezető minden év végén a fedeztetési jegyzőkönyvek és az alombejelentők alapján a fedeztetési eredményeket és a tenyészeredményeket kanonként illetve szukánként összesíti. A tenyésztési idényben (naptári évben) végzett munkája áttekinthetősége érdekében elkészítik a „Fedeztetési eredmények összesítése” (az egyesület központi adatbankjából lehívható), valamint "Tenyészeredmények összesítése" (a megszületett egyedek száma) (az egyesület központi adatbankjából lehívható) elnevezésű kimutatást legkésőbb az aktuális évet követő év január 15-ig. A fedeztetési jegyzőkönyvekből
az alombejelentőkből és a fedeztetési eredmények összesítéséből a törzskönyvvezető
az eredményeket az ellenőrzött szukák és kanok törzskönyvi lapjaira
rávezeti. 4.1.2. A kiskutyák
egyedi megjelölése 4.1.2.1. Az alomellenőrzés
menete 4.1.2.2. Származási
lapok elszámolási rendje 4.1.2.3. Általános
rendelkezések 4.1.2.4. A kiskutyák
elnevezése
4.1.3. Származás-ellenőrzés A származás ellenőrzést minden esetben el kell végezni, ha a vélt származással kapcsolatosan vétlen vagy szándékolt tévedés gyanúja merül fel. A származás-ellenőrzés DNS vizsgálattal történik. A mintákat a származásellenőrzéshez a „Kísérőlap ebszőrminták beküldésére DNS vizsgálathoz” c. nyomtatvány (18. sz. melléklet) mellékelésével, annak pontos kitöltésével és a törzskönyvvezető v. tenyésztésvezető aláírásával kell beküldeni. A mintavételnél a tenyésztésvezetőnek vagy a törzskönyvezési vezetőnek a helyszínen kell lennie. Ha a feltételezett származást a DNS vizsgálat eredménye alátámasztotta, akkor az ennek alapján készített származási lapra/lapokra a „DNS vizsgálattal igazolt származás” záradékot fel kell vezetni, amit a kiállító aláírásával és bélyegzőjével ellát. A vizsgálati eredményt az Egyesület a tulajdnostól bevonja és irattárban megőrzi. Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében a DNS labor a vizsgálati eredmények egy másolatát az Egyesület törzskönyvvezetőjének is megküldi. Szankció: Bizonyítottan szándékos visszaélés esetén az elkövetőt az egyesületből ki kell zárni.
Egy egyed azonosításának lehetősége és származásának ismerete még nem ad az egyed tenyésztési adatairól, örökítő képességéről, vagyis a tenyésztési értékéről tájékoztatást. A tenyésztési érték megállapítása céljából, valamint az utódok értékelhetősége érdekében az egyes állatokat tenyésztési ellenőrzés alá kell vonni. A tenyésztési ellenőrzés nem más, mint a tenyésztési adatok gyűjtése, összesítése és értékelése. Ez a törzskönyvezés egyik legfontosabb feladata. Az Egyesület törzskönyvező szerve gyűjti a szukák tenyésztési (fedeztetés, ellés, kiskutyák adatai) és teljesítményvizsgálati eredményeit. Amennyiben az Egyesület közgyűlése úgy határoz - törzskönyvi nyilvántartási díj ellenében - a begyűjtött eredményeket szukánként csoportosítva a tenyésztőknek átadja, illetve tenyészetének törzskönyvét vezeti.
Törzskönyvezni
kell, tenyésztési és teljesítmény ellenőrzés alatt kell tartani a tenyésztésbe
állított összes fedezőkant.
4.2.3. Szukák törzskönyvi nyilvántartásba vételének feltételei Az AVBM ebfajta törzsállományának törzskönyvezése az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzata szerint történik. A törzskönyvi nyilvántartásban tartandó szukák listáját a törzskönyvezési vezető minden év január 15-ig mindenki számára hozzáférhetővé teszi –interneten- az AVBM Egyesület központi adatbankjából. 4.2.4. A származási lap kiállítása Adott egyed származásának igazolására a hiteles „Származási lap” szolgál, melyet az Egyesület a MEOE-val szerződéses formában kíván kitöltetni. Származási lap csak ismert származású, pontosan azonosítható kutyára állítható ki. Származási lap a kutya tulajdonosának illetve a tenyésztésvezető kérésére készíthető el és adható ki. A származási lap tulajdonjogot nem igazol. A származási lapot a tetoválási nyilvántartás és a szuka illetve kan törzskönyvi lapok alapján kell kiállítani. A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza: – sorszám,
A származási lap akkor adható ki a tenyésztőnek, ha az annak díját már befizette. A származási lapot a tenyésztő a tenyésztési felügyelőtől kapja az alom ellenőrzése után. A befizetés számla ellenében történhet utánvétellel, készpénzzel vagy átutalással. Az átutalás megtörténtét bizonylattal kell a megrendelőnek igazolnia. A hitelesítés nélküli származási lap nem közhitelű, tartalma adatszolgáltatásra, továbbá feldolgozásra nem használható fel. 4.2.4.2. A származási lap szabályos kitöltése A származási lap
írógéppel vagy számítógéppel tölthető ki.
Külföldről származó
kutyák származási lapja Magyarországon csak honosítás után fogadható
el hitelesnek. A honosítási igényt az Egyesület törzskönyvvezetőjének
kell bejelenteni. A bejelentés a kutya származását igazoló ország hivatalos,
eredeti származási lapjával történik. 4.2.5. Tenyésztési ellenőrzésbe vétel A tenyésztési adatok egyedenkénti gyűjtésére és összesítésére a „Törzskönyvi lap” szolgál.
A törzskönyvi lapok
alapján adja ki az Egyesület törzskönyvét. A törzskönyvi lapot a törzskönyvvezető fekteti fel. Az ő feladata a törzskönyvi lapok naprakész vezetése is. Alapadatainak felfektetésére a hiteles származási lap szolgál. A törzskönyvi lapok adatainak gyűjtése számítógépen történik. A törzskönyv az alábbi adatokat tartalmazza: - a tenyésztő,
tulajdonos neve, címe, A törzskönyv kizárólag
főrészt tartalmaz.
A törzskönyvi osztályzat célja, hogy egy számmal megközelíthetően kifejezhető legyen az egyed összesített tenyészértéke. Az osztályba sorolást az Egyesület tenyésztési szabályzata alapján végzi.
A helyesen felvett
testméretek tárgyilagos adatokat nyújtanak a fejlettség, arányosság,
fajtajelleg, nemi jelleg megítéléséhez és a küllemi bírálatoknál is
fontos tényező. 4.2.5.4. A tenyésztési adatok gyűjtése A termékenyülési eredményeket a törzskönyvi lapon rögzíteni kell. A szaporasági adatok naprakész vezetéséért és az adatok hitelességért a törzskönyvvezető, a tetoválást végző és a tenyésztő közösen felelős. Az adatok naprakész
és valóságnak megfelelő vezetése esetén a hitelesítés a fedeztetési
jegyzőkönyv és a törzskönyv megfelelő rovatában történik. Amennyiben
az adatok nem naprakészek vagy nem felelnek meg a valóságnak, úgy a
kérdéses adatok nem vehetők figyelembe és azokból kiállított származási
lapok nem hitelesíthetők és nem záradékolhatók.
A teljesítményvizsgálatok
célja a tenyészállatok tenyészértékének megállapítása.
A tenyésztési adatok
hitelesítését a tenyésztési hatóság (OMMI), vagy az általa megbízott
szakmai szervezet végzi ellenőrzés alapján. Hitelesíteni kell:
(törzskönyvezési osztályvezető) Záradékolás: Záradékkal kell ellátni a tenyészállatok származási lapját a tenyésztésbevételhez szükséges sajátteljesítmény vizsgálatok utáni minősítéskor. Tenyészthető vagy nem tenyészthető minősítést a származási lapra és a törzskönyvre is rá kell vezetni.
Az egységes adatszolgáltatás érdekében a törzskönyvvezetőnek az éves törzskönyvezési munkáról az alábbi összesítő kimutatásokat kell elkészítenie: ? Tenyészeredmény
összesítő
A tenyésztési engedély visszavonását és az elhullás tényét a törzskönyvi lapokra a dátummal együtt fel kell vezetni. Az elhullást a tenyésztő 8 napon belül köteles jelenteni a törzskönyvvezetőnek. A tenyésztési engedély megvonását a tenyésztésvezető szintén 8 napon belül köteles jelenteni a törzskönyvvezetőnek.
Kutyakereskedelem Az FCI elnöksége felszólítja tagállamait, hogy tenyésztőinek tiltsa meg, hogy kutyáikat és kölykeiket kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el. Az AVBM Egyesület megtiltja tagjainak, hogy kutyáikat illetve azok kölykeit kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el. Amennyiben az AVBM Egyesület tenyésztőjéről bebizonyosodik, hogy megszegi a tiltást, az Egyesület visszavonja tenyésztői engedélyét és kizárja tagjai sorából. Fentiek megelőzése érdekében a kölyökeladást az AVBM Egyesület nyilvántartja. |